Öröklési jog, hagyaték

Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek egyenlő arányban örököl. Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett holtig tartó haszonélvezeti jog csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon illeti meg. A hagyaték többi részéből a házastárs úgy örököl, mintha az örökhagyó gyermeke lett volna. Osztályos egyezségben azonban a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

SzJA-törvény 62. §-a alapján örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett érték és az ingatlan értékesítési ára közötti különbözet után 15% személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik az örökösnek.

Végrendelet

Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.

A tipikus forma az írásbeli végrendelet. Lehet közokirati formában létrejött közvégrendelet, vagy magánokirati formában létrejött írásbeli magánvégrendelet, amely készülhet saját kezűleg írt végrendeletként, vagy más (ügyvéd) által írt végrendeletként.

A szóbeli végrendelet: kivételes, csak a törvényben meghatározott rendkívüli körülmények között tehető érvényesen, és hatálya időben is korlátozott.

Az alakszerűségi követelmények lényegesen árnyaltabban szabályozottak, mint az élők közötti jogügyletek esetén, mivel a jogi hatásainak beálltakor (örökhagyó halála) a végrendelkező személy már nem él, így a végrendeleti cél és az ügyleti akarat feltárása nehezebb.

Házastársak közös végrendelete

Az új Ptk. fontos újítása a házastársi közös végrendelet, ami lehetőséget nyújt, hogy a házastársak közösen végrendelkezzenek. Ez az új végrendeleti fajta jelentősen megkönnyíti a hagyatéki eljárást, így költségeket is megtakaríthatnak az örökösök.A házastársi közös végrendelet formai szabályai hasonlóak a közvégrendelet szabályaihoz. Speciális szabály azonban, hogy a házastársi közös végrendeletet csak a házassági életközösség fennállása alatt lehet tenni, és azt egyoldalúan nem lehet visszavonni.

Öröklési szerződés

A szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a szerződéses örököst tartás, életjáradék vagy gondozás fejében örökösévé teszi. A szerződő fél - eltérően a tartási és életjáradéki szerződéstől - csak az eltartott halálának időpontjában válik az ingatlan (vagy más vagyontárgy) tulajdonosává. Az örökhagyó a szerződést csak személyesen kötheti meg. Ha a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozik, elengedhetetlen feltétel az ügyvédi ellenjegyzés.

Az új Ptk. szerint a szerződés megkötésétől számított 2 éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához kell számítani az öröklési vagy gondozási szerződéssel lekötött vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, ill. gondozás értékével nem fedezett részét, az öröklés megnyíltakor számított értéken.

Tartási szerződés

Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. A tartási szerződést írásba kell foglalni.

Két különbség a tartási és életjáradéki, valamint az öröklési szerződés között az, hogy egyrészt az örökös tulajdonszerzése a tartási és életjáradéki szerződés esetén a szerződéskötéskor következik be, és az ingatlan-nyilvántartásba az örökhagyó tartási jogát kell bejegyezni. Az öröklési szerződés esetén a szerződéses örökös az örökhagyó halála pillanatában válik tulajdonossá, ezért részére elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

A Legfelsőbb Bíróság (Kúria) kimondta, hogy semmis az a tartási szerződés, amelynek megkötésekor a tartásra kötelezett tudta, hogy a tartásra jogosult előrehaladott állapotban lévő gyógyíthatatlan beteg, ezért a tartást csak rövid ideig kell teljesítenie, és ily módon mások jogainak csorbításával jogtalan vagyoni előnyhöz jut. Nem lehet azonban a szerződést érvénytelennek tekinteni, ha a súlyosan beteg, magatehetetlen, ápolásra szoruló eltartott gondozása más módon nem biztosítható.

Életjáradéki szerződés

Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.

Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni. A járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti.

Gondozási szerződés

Az új Ptk. bevezette a gondozási szerződést, tehát jelenleg az eltartottról történő személyes gondoskodásban is meg lehet állapodni, nem szükséges az eltartó saját vagyonából történő tartás. Korábban ilyen típusú szerződésre nem volt jogi lehetőség.