Egészségügyi jog

Az egészségügyet érintő és szabályozó jogszabályok összességét nevezzük egészségügyi jognak. Munkám során a gyógyszeripart érintő marketing rendelkezésektől a betegjogokig szinte minden területtel foglalkoztam már. Az általános közfelfogás főként az úgynevezett „műhiba” pereket sorolja az egészségügyi jog kategóriába.

Egészségügyi adatkezelés

A gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat orvosi titoknak minősül.

Az orvosi titok megsértésével okozott kárért ugyanúgy felelősségre vonható az egészségügyi ellátó, illetve a titok megsértője, mint egy orvos szakmai „hiba” esetében.

Egészségügyi dokumentációt 30 évig, zárójelentést 50 évig kell megőrizni!

Megfelelően kezeli páciensei adatait? Előírásoknak megfelelően tájékoztatja betegeit? Rendelkezik adatkezelési hozzájárulással? Adatkezelési szabályzata megfelel a GDPR előírásainak?

Kérje tanácsadásomat a témában!

„Műhiba” – egészségügyi szolgáltató által okozott kár

Egészségügyi ellátás igénybevétele során keletkezett kár esetében a kártérítés általános szabályain túl, az „elvárható gondosság” fogalmát kell minden esetben értelmezni és újra értelmezni.

„Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.”

A felperes betegnek/hozzátartozójának kell bizonyítania, hogy az egészségügyi ellátás során jogellenes kár érte (lehet vagyoni, nem vagyoni). Egy elhúzódó gyógyulási folyamat, további kezelések, újabb invazív beavatkozások is kárelemként értékelhetőek. A felperesnek kell bizonyítania az ok-okozati összefüggést a bekövetkezett kár és az alperesi egészségügyi szolgáltató magatartása (téves, nem téves, mulasztás) között. Ezt követően megfordul a bizonyítási teher és az alperesnek van lehetősége kimenteni magát a felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy számára a károkozás nem volt felróható, mivel az elvárható gondosság követelményeinek megfelelően járt el.

Betegjogok

A nem megfelelő orvosi kommunikáció, vagy a beteggel szembeni nem megfelelő magatartás során elsősorban a személyiségi jogok, vagy a betegjogok sérülnek. A betegjogok megsértése elegendő alapot szolgáltathat egy kártérítési per megindításához. A betegjogokat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szabályozza.

Néhány példa, amikor a betegjogok sérülnek az egészségügyi ellátás során:

• Egészségügyi ellátáshoz való jog - legtipikusabban a gyógyszerhiány miatt sérül, pl: nem megfelelő, vagy nem időben adott fájdalomcsillapítás.
• Emberi méltósághoz való jog - legtipikusabb esete az ok nélküli, illetve szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb ideig tartó meztelenre vetkőztetés.
• Kapcsolattartás joga a kórház házirendje szerint. A törvény lehetőséget biztosít, hogy a súlyos állapotú beteg mellett az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. Ezt a kórházak legtöbbször nem tudják biztosítani. Súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés krízishelyzetben van.
• Az orvosi titoktartáshoz való jog - legtöbbször az orvosi vizit során sérül, amikor a beteg állapotát mások előtt beszélik meg.
• Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga - ezt a jogot pszichiátriai beteg esetében kivételesen akkor lehet korlátozni, ha a dokumentáció megismerése a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené.
• A gyógyintézet elhagyásának joga - a betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. (kivéve pl.: pszichiátriai betegeknél közvetlen veszélyeztető magatartás)
• Az önrendelkezéshez való jog - a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, (kivéve pl.: pszichiátriai betegeknél közvetlen veszélyeztető magatartás)
• Az ellátás visszautasításának joga. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.