Családjog

Nehéz meghozni azt a döntést, ami egy házasság végét, a válást jelenti. Magam is átestem ezen, tudom, még a legegyértelműbb helyzetben sem könnyű kimondani, hogy vége, ennyi volt.

Hiszek a házasság intézményében, abban, hogy két összeillő ember harmonikus kapcsolatban élhet, akár élete végéig. Azonban abban is hiszek, hogy egy házasság alapjai a szeretet, tisztelet, megbecsülés és a közös célok - persze sok minden más is -, ezen fundamentumok nélkül nem lehet sikeres egy hosszútávú párkapcsolat.

Továbbá nem hiszek abban, hogy - ahogyan mondani szokták - „a rossz is jobb, mint a semmi”. Úgy gondolom, hogy amennyiben a házasságunk végérvényesen megromlott, igen is elég bátornak kell lennünk ahhoz, hogy magunk miatt, vagy legalább gyermekünk miatt változtassunk, és új életet kezdjünk. A gyermeki lélek számára sokkal károsabb egy feszültséggel teli családi légkörben felnőni, mint egy egyedülálló, ám kiegyensúlyozott szülő nevelése alatt. Mindenkit arra biztatok, hogy ne maradjon egy mérgező kapcsolatban valaki mellett csak azért, mert fél a magánytól.

Azzal is tisztában vagyok, hogy sokszor gazdasági kérdés az, hogy meg tehetjük-e, hogy elválunk.

Amennyiben segítségre van szüksége, forduljon hozzám bizalommal!

Teendők válás esetén

Arra biztatok minden válás előtt állót, hogy lehetőség szerint közös megegyezésre törekedjen. Minden félnek az a legjobb, ha minél gyorsabban a lehető legkevesebb feszültséggel lezárja életének ezt a szakaszát.

Minden esetben bontó keresetet kell benyújtani az illetékes járásbírósághoz. Az eljárás illetékköteles: a válópert megindító félnek kell lerónia 30.000,-Ft-ot. A keresetlevélhez továbbá csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonat, valamint a közös gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

A kérelemben meg kell jelölni, hogy mikor romlott meg a felek között az életközösség véglegesen, ugyanis ez az elválasztás törvényi feltétele. A viszony végleges és visszavonhatatlan megromlása legegyszerűbben az egyik házastárs elköltözésével igazolható.

Amennyiben a házastársaknak kiskorú gyermekük van, a bíróság az első tárgyaláson megkíséreli a felek kibékítését, ezért célszerű azon mindkét házastársnak megjelennie. Ha a békítés sikertelen, akkor az eljáró bíró a tárgyalást elhalasztja 3 hónapra, amely időtartam alatt kérni kell a folytatást, különben az eljárás megszűnik. A soron következő - 30 napon túli időpontra kitűzött - tárgyaláson viszont közös megegyezés esetén akár ki is mondhatja a bíró a házasságot felbontó ítéletet.

A válóper hosszadalmasabb formája, amikor a felek fel kívánják tárni, életközösségük miért és hogyan romlott meg, mivel a vagyon megosztását, a közös gyermek elhelyezését, tartását illetően vita van a felek között. Ekkor kerül sor a házasság megromlása okainak boncolgatására, hosszadalmas bizonyítás lefolytatására mind az okokat illetően, mind arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a felek közös vagy különvagyonába. A bíróság fogja azt is eldönteni, hogy a házasfelek közös gyermeke melyiküknél kerüljön elhelyezésre. A gyermek valószínűleg erős érzelmi traumának lesz kitéve a bírósági meghallgatás miatt, amit mindenképpen jobb elkerülni.

Ezenkívül a váló feleket sem fogják kímélni, a legkisebb értékű vagyontárgyig vagyonleltár fog készülni, azt tételesen fogja a bíróság megosztani, a tárgyalások pedig ezáltal akár több mint egy évig is elhúzódhatnak.

Az alábbi kérdésekben kell a feleknek megegyezniük, ennek hiányában a bíróság határoz a kérdésekben:

• gyermekelhelyezés és kapcsolattartás,
• tartásdíj,
• ingóságok és ingatlanok megosztása,
• a felek lakáshasználatának rendezése.

Ha a megállapodás megszületett, azt a felek írásban szerződésbe foglalták, és megfelel a jogszabályoknak is, akkor a bíróság az egyezséget jóváhagyja, és ítéletet hoz a házasság felbontásáról.

Másik esete a közös megegyezéssel történő válásnak, ha a felek már 3 éve külön élnek, és a bíróság felé igazolják, hogy gyermekük elhelyezését és a különélő szülővel való kapcsolattartást is megnyugtató módon rendezték. A bíróság ebben az esetben a házasságot szintén további vizsgálat nélkül felbontja.

Házassági szerződés

Házassági szerződést lehet kötni már a házasság megkötésével egyidejűleg (akár előtte), a házasság fennállása alatt, valamint válás esetén is lehet rendelkezni a közös vagyon megosztásáról.

Házasságkötés esetén a házastársak között 50-50%-os arányban osztatlan közös tulajdon keletkezik az életközösség ideje alatt akár közösen, akár külön-külön megszerzett valamennyi vagyontárgyra. Ez alól kivételek azonban természetesen vannak, amik nem képezik a közös tulajdon tárgyát:

• a házastárs által örökléssel, vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgy,
• az a vagyontárgy, ami a házasságkötéskor már megvolt,
• a személyes használatra szolgáló, szokásos mértékű vagyontárgyak,
• a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

A házassági szerződés elsődleges célja, hogy egyrészről egy esetleges válás esetén a fenti kritériumokat ne kelljen a feleknek bizonyítaniuk, ne kelljen ezekről a kérdésekről vitatkozni, mikor már mindkét fél szabadulna a házasságból, hanem a megosztás pontosan kiszámítható legyen.

Másrészről házassági szerződéssel a fenti általános szabálytól eltérően is rendezhetik a felek a vagyoni viszonyaikat, és olyan vagyontárgyakat is sorolhatnak a külön vagyonba, amely egyébként a közös vagyonukba tartozna a családjogi törvény alapján, vagy fordítva.

Amint azt a bevezetőben is leírtuk, házassági szerződés kötése esetén szükséges azt ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalni. Fontos kiemelni továbbá, hogy a házassági szerződés nemcsak az annak megkötésekor meglévő vagyontárgyakra köthető meg, hanem a jövőben megszerzett vagyontárgyak megosztására is megosztási elveket lehet benne felállítani. A házassági szerződés egyébiránt utóbb módosítható, visszamenőlegesen is felbontható, vagy a jövőre nézve megszüntethető.