Civil szervezetek
A civil szervezetek létjogosultsága egy demokratikus jogállamban megkérdőjelezhetetlen. A kormányzati és gazdasági szektor mellett a társadalom harmadik tartóoszlopa, magán szerveződés útján közösségi feladatokat lát el. Minél erősebb a civil szféra, annál inkább érezhető társadalmi hasznosulása, jótékony hatása.
2011-től és az új Ptk. hatályba lépésével sok új rendelkezésnek kell megfelelnie a civil szervezeteknek. A nem egységes bírói gyakorlat szintén megnehezíti a civilek jogszabály követését, ezért javaslom, hogy ügyvédi segítséggel készítsék el alapító okiratukat, alapszabályukat, illetve folyamatosan dokumentálják a döntéshozói határozatokat. Ezek elkészítésében tudok segíteni.
Közhasznúság kérdése
A közhasznú minősítésű és a közhasznú tevékenységet végző szervezetek halmaza 2014. május 31-től szétvált. Eddig az időpontig kellett kérniük a civil szervezeteknek közhasznú jogállásuk fenntartását az illetékes bíróságoktól. Akik nem kérvényezték és létesítő okiratukat nem módosították a civil törvény és az új Ptk. előírásainak megfelelően, a bíróság jegyzékéből, mint közhasznú szervezet törlésre került, és közhasznú jelzés nélküli civil szervezetként folytathatja tevékenységét.
Sokan ragaszkodnak a közhasznú jogálláshoz úgy, hogy valójában nem tudják, mihez is szükséges ez a titulus. Például az adózók által felajánlott SZJA 1% elfogadásához nem szükséges.
Azonban nagyon fontos abban az esetben, ha például közfeladat ellátásához a helyi önkormányzattal közszolgáltatási szerződést szeretnénk kötni, mivel ilyen szerződést csak közhasznú szervezet köthet. Szintén fontos lehet bizonyos pályázati kiírásoknál, ahol a pályázatot kizárólag közhasznú szervezeteknek írnak ki, illetve amennyiben adományt, vagy támogatást szeretnénk nyújtani magánszemély részére, azt csak közhasznú szervezet teheti meg adómentesen
Előnyök:
Közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet.
A közhasznú szervezet számára juttatott adományok értéke a társasági adót csökkenti az adomány értékének 20%-ával, tartós adományozás esetén további 20%-kal – tehát összesen 40%-kal.
Hátrányok:
Megnövelt adminisztratív terhek.
Pénzügyi-gazdasági átláthatóság követelményei (dokumentumok nyilvánossága és hozzáférhetősége, vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályai, felügyelő bizottság létrehozása, kettős könyvelés, stb.).
Ki lehet közhasznú?
Olyan Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a megfelelő erőforrásokkal és megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik.
Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
- az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
- a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív, vagy
- a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
- SZJA 1% az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az összes bevétel kettő százalékát, vagy
- a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
- közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti (itt fontos megjegyezni, hogy regisztrált önkéntesekről van szó).
SZJA 1%
A személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó felajánlások elfogadásának jogosultsága nem attól függ, hogy közhasznú jogállású-e a szervezetünk, hanem hogy közhasznú tevékenységet végez-e. A felajánlott összegre igényt tartó szervezetnek az adóhatóságnál előzetesen regisztrálnia kell, a kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a, ez a határidő viszont jogvesztő (ami azt jelenti, hogy amennyiben elmulasztja a szervezet, abban az esetben nem mentheti ki a mulasztását igazolással). A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté. A regisztrált szervezetek az adóhatóságtól technikai számot kapnak.
A szervezetnek a kedvezményezetti feltételek fennállását igazolnia kell. Az igazolásra az adóhatóság hívja fel a kedvezményezettet (azaz nem minden szervezetet, csak azt, amit legalább egy magánszemély megjelölt az adóbevallásában) minden év szeptember 1-ig. A feltételek fennállását a felhívástól számított 30 napon belül igazolni kell.
Magánalapítvány
Az új Ptk. hatályba lépésével alapítványt már nem csak közérdekű célra lehet alapítani, hanem akár magáncélokra is. Azonban kizárólag bizonyos feltételekkel. Az alapító saját magával összefüggő célra kizárólag az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása céljából hozhatja létre az alapítványt. Ha az alapítvány kedvezményezettje maga az alapító, akkor sem ő, sem közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja.
Az alapító hozzátartozója érdekében létrehozott alapítvány tekintetében már szélesebb lehetőségeket enged a törvény, de itt is lekorlátozza a lehetséges célokat. A hozzátartozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása.
Összeférhetetlenségi szabályok
Minden civil szervezet vezető tisztségviselőjének írásban nyilatkoznia kell, hogy nem állnak fenn vele szemben a jogszabályok által meghatározott összeférhetetlenségi szabályok.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák. Kuratórium tagja csak természetes személy lehet, a kuratórium tagjai közül legalább két kuratóriumi tagnak belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki a közügyek gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll.
Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.
Fontos, hogy a hatályos formanyomtatványon nyújtsuk be a változásbejegyzési kérelmet. Közhasznú szervezetek esetén kizárólag elektronikus úton lehetséges az iratok benyújtása, de nem közhasznú szervezeteknél is lehetőség van személyes ügyfélkapun keresztül eljárni. Az elektronikus bírósági eljárás bevezetése örvendetes hír, a környezettudatosság nevében is.