Kártérítés
A törvény tiltja a jogellenes károkozást. Ha törvény kivételt nem tesz - minden károkozás jogellenes. A magatartás jogellenességét a vagyoni hátrányokozás önmagában megalapozza. Tehát ha Önnek valaki jogellenesen kárt okozott, köteles azt megtéríteni. Abban az esetben mentesülhet a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, a magatartása neki nem volt felróható.
Vagyoni kár és a sérelemdíj
Kárunk lehet vagyoni jellegű, amikor pontosan meg lehet határozni, hogy a kár helyreállítása, kompenzálása mennyibe kerül. Elsősorban a vagyonunkban keletkezett károknál alkalmazhatjuk, ilyenkor könnyebb a kártérítési eljárás során igényeinket érvényesíteni.
Hogyan tudjuk pénzben kifejezni a nem anyagi jellegű károkat? Gondoljunk egy közeli hozzátartozó elvesztésére, gyakorlatilag lehetetlenség. A bírósági gyakorlat sem egységes, ami megnehezíti az igény érvényesítését. Az új Ptk. által életre hívott új intézmény a sérelemdíj, mely a nem vagyoni kártérítés jogutódjaként foglalhatja el helyét a magánjogunkban. Életre kelésével egyidejűleg megszűnik a nem vagyoni kártérítés, mely az eddigiekben a személyiségi jogsértés kártérítési szankcióján belül volt hivatott helyrehozni a személyiségi jogsértéssel okozati összefüggésben a sérelmet szenvedettnél bekövetkezett immateriális hátrányokat. A sérelemdíj azonban nem pusztán elnevezésében különbözik a nem vagyoni kártérítéstől.
„A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
- az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- a személy hátrányos megkülönböztetése;
- a becsület és a jóhírnév megsértése;
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- a névviseléshez való jog megsértése;
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.”
Közúti baleset
Apró figyelmetlenség is okozhat súlyos közúti balesetet. Lehetünk a vétkes, vagy a vétlen oldalon. Amennyiben mi okoztuk a balesetet, attól függően, hogy történt-e személyi sérülés, és ha igen, az 8 napon belül vagy túl gyógyuló, szabálysértési, illetve büntető eljárás indul ellenünk.
Szabálysértési eljárásban leginkább pénzbírságra, és e mellett sok esetben vezetéstől eltiltásra (jogosítvány bevonásra 1-12 hónapra) számíthatunk.
Büntetőeljárásban az okozott sérüléstől függően a pénzbüntetést, vezetéstől eltiltást, de súlyos esetekben felfüggesztett, vagy akár letöltendő szabadságvesztésre is ítélhetnek.
Amennyiben mi vagyunk a baleset vétlen elszenvedői, azon kívül, hogy az elkövetővel szemben szabálysértési vagy büntető eljárás indulhat, illetve a károkozó biztosítója állja a járművünkben keletkezett károkat, további kártérítés követelésére vagyunk jogosultak, amennyiben nem vagyoni kárunk keletkezett, például megsérültünk, vagy hozzátartozónk megsérült. Attól függően, hogy milyen biztosítása volt, illetve volt-e felelősségbiztosítása a károkozónak, vagy a biztosítója fogja megtéríteni kárunkat, vagy az elkövetőnek magának kell megfizetnie azt.
Személyi sérüléses baleset esetén kártérítési igényünket legcélszerűbb ügyvédi segítséggel benyújtanunk a vétkes felelősségbiztosítójához.
Ha van rá lehetőségünk, fényképezzük le a baleset helyszínét és a keletkezett károkat, akár csak egy kamerás mobiltelefonnal is, valamint keressünk szemtanúkat, ezzel is sok későbbi vitát előzhetünk meg.
A kártérítési igény benyújtásához csatolnunk kell többek között az orvosi leleteket, az orvosszakértői véleményeket, az utazási menetjegyeket, a közműszámlákat, a tanúk nyilatkozatait, vagy a gyógyszerek, segédeszközök nyugtáit őrizzük meg.
Veszélyes üzemből (veszélyes üzem többek között a gépjármű) eredő kártérítés elévülési ideje: 3 év!
Üzemi baleset
Amennyiben Önt a munkahelyén baleset érte és az üzemi balesetnek minősül, - tehát a balesete foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben érte, vagy munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenvedett balesetet - Ön jogosulttá válik, az Ön által az államnak fizetett társadalombiztosítási járulékért cserébe, egészségbiztosítási ellátásokra (baleseti táppénz, baleseti járulék).
Az állam által biztosított ellátásokon túl a munkáltatója szintén felelősséggel tartozik Önnek a munkaviszonyával kapcsolatban elszenvedett károk miatt. Lehetőség van arra, hogy kárigényét a munkáltatóval kötött megegyezés (peren kívüli egyezség) alapján érvényesítse, ilyenkor nincs szükség harmadik félre, hogy úgymond elégtételt kapjon a munkavállaló az őt ért sérelmek miatt.
Azonban sajnos a munkáltatók nem mindig ismerik el felelősségüket és bíznak abban, hogy egy bírósági eljárás során sikerül kimenteni magukat a felelősségvállalás alól.
Tehát a balesetet szenvedett munkavállalónak ilyenkor polgári peres eljárást (munkaügyi vita) kell indítani a munkáltatójával szemben, ahol a pontos vagyoni (például: gyógyszerek, telefonszámla költség, rezsi többletköltség, ápolók-gondozók költsége, stb.) és akár nem vagyoni (személyhez fűződő jogsérelmek, pl.: testi egészséghez való jog sérülése, pszichés állapot romlás) kárigényét meg kell jelölnie.
Alapvetően 3 nagy csoportja létezik a munkavállaló által követelhető kártérítésnek: vagyoni, nem vagyoni és ún. járadék jellegű károk. A munkavállaló ilyenkor követelheti a baleset miatt elmaradt jövedelmét is. Ennek megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló munkaviszony alapján jogosult volt. A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet is meg kell térítenie a munkáltatónak. Ilyen lehet például, hogy másodállását nem tudja ellátni a sérült munkavállaló, így onnan nem származik jövedelme.
A munkavállaló követelhet rendszeres, havi járadékot, akár úgynevezett „erőmegfeszítési járadékot” is munkáltatójától. Ez utóbbi a rendkívüli munkateljesítmény ellentételezéseként kérhető, amikor a munkavállaló ugyan el tudja látni korábbi munkáját, de az tőle plusz erőfeszítést igényel a korábbi munkavégzéshez képest, pl. megsérült a gerince, emiatt az ülő munka során fájdalmat kell elviselnie, ezt a fájdalmat kárpótolja a járadék.
Amennyiben a munkahelyi baleset halálos kimenetelű, a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült valamennyi igazolható kárát (vagyonit és nem vagyonit egyaránt). Az eltartott hozzátartozó (pl: kiskorú gyermek, idős szülő, házastárs) továbbá olyan összegű tartást pótló kártérítést (járadékot) is igényelhet, amely szükségletének a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
A végső kártérítési összegről tehát a bíróság fog dönteni, azonban a peres út nem akadálya annak, hogy adott esetben a bíróság előtt is egyezséget kössenek a felek.
A munkabaleset bekövetkezése után kártérítési igény - fő szabály szerint - a káresemény bekövetkezésétől számított 3 évig érvényesíthető minden különösebb magyarázat nélkül. Azonban, ha olyan kárt okoztak, mellyel bűncselekmény is megvalósult, akkor az elévülési idő a bűncselekmény elévülési idejéhez fog igazodni, azaz akár 8-10 év is lehet! Amennyiben tehát az elévülési időn belül van még a munkabaleset időpontja, de már megszűnt a munkaviszonya (pl.: felmondással), attól még kárigényét ugyanúgy lehet érvényesíteni, mintha még munkaviszonyban állna. Az elévülést azonban megszakítja a balesetet szenvedett munkavállaló írásbeli felszólítása kártérítés fizetésére, avagy igényének bírósági úton történő érvényesítése. Ebben az esetben az elévülés megszakad és az újra kezdődik, tehát pl. a felszólító levél kézhezvételének dátumától újabb 3 év áll rendelkezésre a kártérítési igény érvényesítésére.
Fontos kiemelni továbbá, hogy járadék követelés esetén az csak 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthető, kivéve, ha a munkavállalót a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg ha a munkáltató a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül nem hívta fel a munkavállalót a kárigénye előterjesztésének lehetőségére.
A munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.